Kultúra


Ábrányi Emil: Mi a haza?

Egy élénk fiúcska, a kiben a lelket
Isten már növeszti; a ki már figyelget,
És kezd számot adni arról, a mit érez,
szólott apjához, édes szülejéhez:

 

Bővebben...
 

Elhunyt Makovecz Imre


Makovecz Imre

Kossuth-díjas építész

életének 76. évében elhunyt.

Bővebben...
 

Zonda Attila: Kuszika

Szóljon ez az írás arról, aki rossz, vagy mégis inkább arról, aki oklevelesen rossz, de ő tudja, hogy nem rossz! És nem rossz, hogy biztosan tudja, hogy nem rossz. Ő tudja, hogy jó, csak a helyzetében ezt ki sem lehet mondani, megbotránkoznának az emberek.
Bővebben...
 

Szent Korona Szabadegyetem

A szabadegyetemmel kapcsolatban bővebb információ:
 

Hadnagy Boróka

Hadnagy Boróka
Egy Székelyudvarhely melletti faluban, Farkaslakán lakom, s ha újraszületnék ugyancsak itt szeretnék élni. .
Nagycsaládba születtem, három fiútestvérem (Szilárd, Hunor, Magor) nagy hatással van életemre, művészetemre; gyakran megjelennek vásznaimon, különösen arcuk és kezeik.
Művészeti tanulmányaimat a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában kezdtem.
Kiskoromban számos rajzversenyt nyertem meg,( közülük egy közép európai rajzpályázaton első helyezést, (számtalan országon belülin  is). Míg a művészeti iskola diákja voltam, minden félévben állítottak ki a képeim közül a Művelődési házban.
Volt egyéni kiállításom Székelyudvarhelyen, a Mokka kávéházban 2008-ban, Gyerekrajzok címmel.
Két könyvet is illusztráltam az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó részére, Székely népmesék címen( Gyöngyvirág Palkó és Borsszem Jankó) 2008-ban.
A Mester és Tanítvány pedagógiai folyóirat is felkért arra, hogy képeimet közölje, 2010 júniusi számában.
A közeljövőben, 2010 szeptember 30-án megrendezésre kerül következő kiállításom, a Kaposvári Városházán.
Jelenleg elsőéves hallgató vagyok a Temesvári Művészeti Egyetem (Art si Design) festészet szakán.
Temesvár csodálatos szépségével elvarázsolt. Erdélyről nem érdemes beszélni, látni kell. Aki egyszer már járt itt, az mindig visszavágyik.
Fiatal korom ellenére mindig is úgy tekintettem magamra, mintha egyidős lennék a világgal, érdekeltek szüleim beszélgetései, barátai, s minden, ami hittel, kultúrával és történelemmel kapcsolatos.
Hamar megtalálom a hangot másokkal, igyekszem a konfliktusokat feloldani és energiával feltölteni az embereket. Felemelő érzés egy közösség tagjának lenni, ami befogad és erőt ad.
Művészetemmel elfeledett kultúránkra és vágyainkra szeretném emlékeztetni az embereket. A képeim egy olyan világot teremtenek, amiben otthon érzem magam, és amitől a gyerekek felkacagnak.
Használom a turáni ornamentikát, az ősmagyar díszítéseket, elveszett mitológiánk töredékeit. Sokszor úgy alkotok, mint egy gyermek: kitárom szívemet Isten felé, és hagyom, hogy Ő vezessen a tisztább a kép felé.
Festeni számomra a legjobb dolog a világon. Akárhogy alakuljon is az életem, festeni mindig fogok, mert ezt teszem, már kétéves koromtól.
Szeretném arra biztatni az embereket, hogy éljék meg, amit a legjobban szeretnek, mert mindenki született valamire, ami gyönyörű, és csak ő tudja véghezvinni.

Hadnagy Boróka  

Egy Székelyudvarhely melletti faluban, Farkaslakán lakom, s ha újraszületnék ugyancsak itt szeretnék élni. .Nagycsaládba születtem, három fiútestvérem (Szilárd, Hunor, Magor) nagy hatással van életemre, művészetemre; gyakran megjelennek vásznaimon, különösen arcuk és kezeik.

Művészeti tanulmányaimat a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában kezdtem. Kiskoromban számos rajzversenyt nyertem meg,( közülük egy közép európai rajzpályázaton első helyezést, (számtalan országon belülin  is). Míg a művészeti iskola diákja voltam, minden félévben állítottak ki a képeim közül a Művelődési házban.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 2